Episode 3: If invasive mosquitos take over

In this episode, we look at how climate change is transforming Vojvodina, known for its endless plains and fertile soil.

We meet with farmers who are on the front line of climate change. For them, global averages and dire predictions for the end of the century are not abstract concepts, but concrete threats to their livelihoods in the form of increasingly hot, dry and extreme weather conditions.

This is the case in Hungary, where air masses of Arctic origin recently damaged fruit orchards, and in Vojvodina, where farmers have had to contend with four consecutive years of drought and shifting harvest seasons since 2020.

U poslednjih nekoliko godina mogli smo primetiti da se u Mađarskoj pojavljuje sve više nepoznatih, nikada ranije viđenih vrsta insekata, poreklom iz drugih zemalja, ili čak sa drugih kontinenata – često u ogromnom broju. Početkom jeseni gotovo je postalo uobičajeno da u medijima čitamo o masovnoj pojavi invazivnih stenica, što ne samo da izaziva neprijatnosti među stanovništvom, već nanosi i ozbiljnu štetu u poljoprivredi, posebno u uzgoju povrća i voća.

Pojava invazivnih insekata u Mađarskoj nije nova pojava. Prva poznata štetočina ovog tipa bila je filoksera, koja se pojavila 1870-ih i izazvala katastrofalne štete u mađarskim vinogradima. Upravo pojava ovog invazivnog insekta i potreba za borbom protiv njega doveli su do osnivanja Mađarskog filoksera društva, iz kog je kasnije proizašao Institut za zaštitu bilja – prvi naučni institut Mađarske akademije nauka. Sredinom 20. veka Institut je intenzivno istraživao životni ciklus još jedne invazivne vrste – krompirove zlatice – kako bi razvili strategije zaštite.
Ovo je treća epizoda naše šestodelne podkast serije Ravnica koja se suši, a koja se bavi dubokim uticajima klimatskih promena u Mađarskoj i u Vojvodini, kao i pitanjima prilagođavanja na promene u životnoj sredini. U ovoj epizodi uz pomoć četvoro ekologa, istražujemo kakvu štetu invazivne vrste insekata nanose poljoprivredi, kakve zdravstvene rizike nose sa sobom, i na koji način se protiv njih možemo efikasno boriti.

„Itt nem az a kérdés, hogy megjelenik-e nálunk, vagy esetleg kialakulhat-e nálunk a dengue fertőzés, csak az a kérdés, hogy mikor. És ez elsősorban attól fog függni, hogy alakul a mi tigrisszúnyog-állományunk” – mondja Kurucz Kornélia, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának kutatója. Az ázsiai tigrisszúnyog az 1970-es években bukkant fel Európában; Magyarországon először 2014-ben észlelték. Az invazív szúnyogfaj mára stabil populációkkal bír Magyarországon, ahol a globális felmelegedésnek köszönhetően egyre barátságosabb környezetben találja magát.

Az inváziós rovarfajok nemcsak kellemetlenséget jelentenek, és nemcsak az egészségünket veszélyeztetik, hanem mezőgazdasági károkat is okoznak, miután hatalmas egyedszámban megjelennek egy új területen. Az inváziós kártevők terjedését nemcsak a globalizáció és a klímaváltozás segíti, hanem a természetes élőhelyek drasztikus visszaszorulása is.

Ez a Kiszáradó síkság, a Qubit és a vajdasági Sajtószabadság Alapítvány hatrészes podcastsorozatának harmadik epizódja. Ebben a részben négy magyar ökológus segítségével mutatjuk be az inváziós rovarok által jelentett egészségügyi és mezőgazdasági kockázatot, és utánajárunk, miként lehetne a mostaninál hatékonyabban és környezetbarátabb módon védekezni ellenük – amiből a szakemberek szerint immár nekünk, a lakosságnak is ki kell venni a részünket.