The Drying Plain

Podcast  The Drying Plain

Global temperatures have risen to heights not seen in 125,000 years. Rivers and lakes are drying up, wildlife is visibly in trouble, invasive pests are taking over, and even the energy transition aimed at reducing emissions is placing a burden on our environment. These increasingly tangible issues in the Carpathian Basin—and the possible solutions to them—are the focus of our new six-part podcast series, Drying Plain, produced by Qubit in collaboration with the Press Freedom Foundation of Vojvodina.

The series, whose first episode will be released in one week on April 16, will shed light on the environmental changes caused by human activity in Hungary and Vojvodina, and the questions raised by the need to adapt to these changes. With the help of local residents, farmers, artists, experts, and researchers, Drying Plain will explore how human activity has transformed the lowland landscape, what challenges Vojvodinian farmers face due to climate change, how we could better defend against invasive insects, how water pollution complicates daily life in Vojvodina, and why battery factory investments in Hungary have sparked intense protests.

This co-production was supported by the European Union. The views and opinions expressed are those of the authors and do not necessarily reflect the official position of the European Union, which cannot be held responsible for them.

All episodes

  • A Kiszáradó síkság

    Episode 6: Az Alföld kiszáradása megelőzhető lenne, de ehhez a városoknak is át kell alakulniuk

    „Az energiahordozók ára – legyen szó gázról, villamos energiáról, szénről, fáról vagy bármi másról – emelkedik” – mondja Sőregi Oszkár, a vajdasági Termo-Gas cég ügyvezetője. A 35 éves családi vállalkozás kezdetben gázszereléssel foglalkozott, majd a fűtési rendszerektől eljutottak a meleg vizet biztosító napkollektorokig, és végül az áramtermelő napelemekig.

    A megújuló rendszerek telepítése jelentős költség, de Sőregi szerint ma már 10 éven belül mindkettő megtérülhet – főleg úgy, hogy Szerbiában a beruházásokat az állam 50 százalékban támogatja. A napkollektorok, mondja, a melegvíz-előállítás költségének akár 70-80 megspórolhatják, míg a napelemek fogyasztástól függően majdnem megfelezhetik az áramszámlánkat. A spórolást a megfelelő hőszigetelés mellett a hőszivattyús rendszerek is elősegíthetik, amik a működésükhöz szükséges energia nagyobb részét a környezetből nyerik. A fenntartható fejlődés azonban nem érhet véget a háztartásoknál, a várostervezésnél is fontos szempontnak kell lennie. Ez a magyar határtól néhány kilométerre található Szabadkán különösebben nem érvényesül: alig vannak zöldfelületek, és az úthálózat olyan, mint 30-40 éve volt.

    Ez a Kiszáradó síkság, a Qubit és a vajdasági Sajtószabadság Alapítvány hatrészes podcastsorozatának utolsó epizódja. Ebben a részben szakértőkkel arról beszélgetünk, hogy milyen szerepet játszanak a megújuló energiaforrások, az energiahatékonyság, valamint a várostervezés a fenntartható fejlődés előmozdításában.

    2025-05-30 - 32:58

  • A Kiszáradó síkság

    Episode 5: Sok ember még mindig nem érti, hogy az akkugyáraknak milyen negatív hatásai lesznek

    Európa egyik legnagyobb akkumulátorgyára, a 2023 óta épülő CATL Debrecen a helyiek tiltakozása ellenére a következő hónapokban üzembe állhat, miközben a tavalyihoz képest éppen mélyrepülésben van a magyarországi akkumulátorgyártás. A háromezer milliárd forint értékű gyár kezdeti termelési kapacitása 40, végső pedig 100 gigawattóra lesz – ami hatalmas energiaigénnyel, valamint vízigénnyel jár, utóbbi nagy részét a hűtési folyamat során használják föl.

    Az akkugyárat nagyobb részt a Keleti-főcsatornából látják majd el vízzel, amit a Tisza táplál. Ezáltal a CATL gyára erősen függ majd a Tiszta vízhozamától, amit az országhatárokon túlnyúló vízgazdálkodási konfliktusok és a globális felmelegedés is súlyosan visszafoghat. „Más prioritások szempontjából böktek a térképre, hogy na, ide lesz telepítve ez a gyár, és ennek a telepítési helyhez kellett utána megtalálni és megvalósítani azokat az infrastrukturális kiegészítéseket, ami szükséges ahhoz, hogy ők működjenek” – mondja Ányos József vízépítő mérnök, a Debrecen és környékének ivóvízellátásáért felelő Debreceni Vízmű volt vezérigazgatója.

    Ez a Kiszáradó síkság, a Qubit és a vajdasági Sajtószabadság Alapítvány hatrészes podcastsorozatának ötödik epizódja. Ebben a részben egy vegyészprofesszor és egy vízépítő mérnök segítségével járunk utána, hogy miért nagy az akkugyárak vízigénye, honnan lesz ez fedezhető a CATL üzeme esetén, és hogyan írhatják felül a vízgazdálkodási terveket a következő években és évtizedekben a klímaváltozás által okozott aszályok. 

    2025-05-14 - 21:04

  • A Kiszáradó síkság

    Episode 4: Szinte már úgy tűnik, mintha Topolya lakói versengenének azon, ki tud több bűzforrást felmutatni

    A magyar határtól 45 percnyi autóútra található vajdasági település, Topolya az utóbbi években a környékén terjengő bűzről vált hírhedtté, amit közeli baromfitelepek, feldolgozóüzemek és a helyi folyóba ömlő szennyvíz eredményeznek. Ez nemcsak megkeseríti a topolyaiak életét, hanem krónikus stresszforrást is jelent, ami Cservenák Péter, a városi kórház nőgyógyásza, aktivista és ellenzéki politikus szerint károsítja a lakosok betegségekkel szembeni ellenálló képességét. „Szinte már úgy tűnik, mintha Topolya lakói versengenének azon, ki tud több bűzforrást felmutatni” – mondja.


    Topolya problémái nem egyediek a Vajdaságban, de megvilágítják, miként adódhatnak össze a féktelen környezetszennyezés, a hibás vízgazdálkodás és a globális felmelegedés hatásai, ami Magyarországnak is fontos tanulságokkal szolgál. Ez a Kiszáradó síkság, a Qubit és a vajdasági Sajtószabadság Alapítvány hatrészes podcastsorozatának negyedik epizódja. Ebben a részben egy elismert helyi orvos és politikus, valamint egy környezetvédelmi szakjogász segítségével mutatjuk be, mi vezetett ahhoz, hogy egy vajdasági települést a „bűz városaként” kezdtek el emlegetni, és miként lehetne ezt az áldatlan állapotot felszámolni.

    2025-05-07 - 26:16

  • A Kiszáradó síkság

    Episode 3: Nem az a kérdés, hogy az invazív szúnyogok nálunk is elterjesztik-e a dengue-lázat, hanem az, hogy mikor

    „Itt nem az a kérdés, hogy megjelenik-e nálunk, vagy esetleg kialakulhat-e nálunk a dengue fertőzés, csak az a kérdés, hogy mikor. És ez elsősorban attól fog függni, hogy alakul a mi tigrisszúnyog-állományunk” – mondja Kurucz Kornélia, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának kutatója. Az ázsiai tigrisszúnyog az 1970-es években bukkant fel Európában; Magyarországon először 2014-ben észlelték. Az invazív szúnyogfaj mára stabil populációkkal bír Magyarországon, ahol a globális felmelegedésnek köszönhetően egyre barátságosabb környezetben találja magát.

    Az inváziós rovarfajok nemcsak kellemetlenséget jelentenek, és nemcsak az egészségünket veszélyeztetik, hanem mezőgazdasági károkat is okoznak, miután hatalmas egyedszámban megjelennek egy új területen. Az inváziós kártevők terjedését nemcsak a globalizáció és a klímaváltozás segíti, hanem a természetes élőhelyek drasztikus visszaszorulása is.

    Ez a Kiszáradó síkság, a Qubit és a vajdasági Sajtószabadság Alapítvány hatrészes podcastsorozatának harmadik epizódja. Ebben a részben négy magyar ökológus segítségével mutatjuk be az inváziós rovarok által jelentett egészségügyi és mezőgazdasági kockázatot, és utánajárunk, miként lehetne a mostaninál hatékonyabban és környezetbarátabb módon védekezni ellenük – amiből a szakemberek szerint immár nekünk, a lakosságnak is ki kell venni a részünket. 
     

    2025-04-30 - 21:12

  • A Kiszáradó síkság

    Episode 2: Szerencsejátékká tette a vajdasági gazdálkodást a klímaváltozás

    A gazdák a klímaváltozás frontvonalában küzdenek. Nekik nem nehezen megfogható, globális átlagokról és évszázad végéig tartó baljós előrejelzésekről szól az emberi tevékenység által okozott felmelegedés, hanem az egyre forróbbá, aszályosabbá és szélsőségesebbé váló időjárás konkrét, megélhetésüket veszélyeztető hatásairól. Így van ez Magyarországon, ahol nemrég sarkvidéki eredetű légtömegek tettek kárt gyümölcsültetvényekben, és a Vajdaságban is, ahol a gazdáknak 2020 óta négy, egymást követő aszályos évvel és eltolódó aratási szezonnal kellett szembenézniük.

    Ez a Kiszáradó Síkság, a Qubit és a vajdasági Sajtószabadság Alapítvány hatrészes podcastsorozatának második epizódja. Miután körbejártuk, hogy mit értünk a környezet és a táj megváltozásán, most az érintettek szemszögéből mutatjuk be, hogyan formálja át a klímaváltozás a végeláthatatlan síkságairól és termékeny földjéről ismert Vajdaságot, és miként nehezíti meg az ott tevékenykedő gazdálkodók életét. 

    2025-04-23 - 26:42

  • A Kiszáradó síkság

    Episode 1: Amikor kijön egy új uniós támogatási rendszer, hirtelen megváltozik a táj

    Az első adásban egy tudós és egy képzőművész, Kroel-Dulay György és Gosztola Kitti segítségével járjuk körül a változás fogalmát. Miről beszélünk, amikor a környezetről van szó? Mit érzékelünk valójában, amikor a tájat szemléljük? Vannak használható fogalmaink ahhoz, hogy leírjuk a megváltozó táj tulajdonságait?

    A táj fogalmához rengeteg mítosz és téveszme is kötődik. Nem tudatosul bennünk, hogy az a táj, amiről úgy hisszük, hogy abban a formában kell megőriznünk, ahogyan most látjuk, már eleve emberi beavatkozások eredménye. Az „érintetlen természet” mítosz csupán: sem a táj elemei, sem a növényzet nem független az emberi szándékok és cselekvések eredményétől.

    Egymástól függetlenül mindketten önkritikusak is, hiszen azt boncolgatják, hogy képes-e a tudomány és a művészet megoldásokat és alternatívákat mutatni a jelen helyzetre. Hogyan kerülhetünk közelebb ahhoz, hogy megértsük a villámgyorsan zajló változás természetét? 

    2025-04-16 - 21:52

  • A Kiszáradó síkság

    A Kiszáradó síkság: trailer

    125 ezer éve nem látott magasságokba emelkedett a globális hőmérséklet, kiszáradnak a folyók és a tavak, érzékelhetően bajban van az élővilág, mindent ellepnek az inváziós kártevők, és még a kibocsátáscsökkentés érdekében folytatott energiaátállás is terhet ró a környezetünkre. Ezekkel a Kárpát-medencében is nap mint nap egyre kézzelfoghatóbbá váló problémákkal és az azokra adható megoldásokkal foglalkozik új, hatrészes podcastsorozatunk, a Kiszáradó síkság, amit a Qubit a vajdasági Sajtószabadság Alapítvánnyal közösen készít. 

    A sorozat, amelynek első epizódját egy hét múlva, április 16-án közöljük, helyi lakosok, gazdálkodók, művészek, szakértők és kutatók segítségével világítja majd meg az emberi tevékenység által Magyarországon és a Vajdaságban okozott környezeti változásokat és az azokhoz történő alkalmazkodás által felvetett kérdéseket. A Kiszáradó síkságból kiderül majd, hogy miként formálta át az emberi tevékenység az alföldi tájat, milyen kihívásokkal néznek szembe a vajdasági gazdálkodók a klímaváltozás miatt, miként lehetne jobban védekezni az invazív rovarok ellen, hogyan nehezíti meg a vízszennyezés a vajdaságiak mindennapi életét, és miért váltottak ki intenzív tiltakozásokat a magyarországi akkumulátorgyár-beruházások. 

    Ezt a koprodukciót az Európai Unió támogatta. Az elhangzott nézetek és vélemények a szerzőkéi, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió álláspontját, ami az elhangzottakért nem tehető felelőssé. 

    2025-04-09 - 3:28