Episode 6: Az Alföld kiszáradása megelőzhető lenne, de ehhez a városoknak is át kell alakulniuk

A Kiszáradó síkság

May 30, 2025 - 32:58

The Drying Plain

„Az energiahordozók ára – legyen szó gázról, villamos energiáról, szénről, fáról vagy bármi másról – emelkedik” – mondja Sőregi Oszkár, a vajdasági Termo-Gas cég ügyvezetője. A 35 éves családi vállalkozás kezdetben gázszereléssel foglalkozott, majd a fűtési rendszerektől eljutottak a meleg vizet biztosító napkollektorokig, és végül az áramtermelő napelemekig.

A megújuló rendszerek telepítése jelentős költség, de Sőregi szerint ma már 10 éven belül mindkettő megtérülhet – főleg úgy, hogy Szerbiában a beruházásokat az állam 50 százalékban támogatja. A napkollektorok, mondja, a melegvíz-előállítás költségének akár 70-80 megspórolhatják, míg a napelemek fogyasztástól függően majdnem megfelezhetik az áramszámlánkat. A spórolást a megfelelő hőszigetelés mellett a hőszivattyús rendszerek is elősegíthetik, amik a működésükhöz szükséges energia nagyobb részét a környezetből nyerik. A fenntartható fejlődés azonban nem érhet véget a háztartásoknál, a várostervezésnél is fontos szempontnak kell lennie. Ez a magyar határtól néhány kilométerre található Szabadkán különösebben nem érvényesül: alig vannak zöldfelületek, és az úthálózat olyan, mint 30-40 éve volt.

Ez a Kiszáradó síkság, a Qubit és a vajdasági Sajtószabadság Alapítvány hatrészes podcastsorozatának utolsó epizódja. Ebben a részben szakértőkkel arról beszélgetünk, hogy milyen szerepet játszanak a megújuló energiaforrások, az energiahatékonyság, valamint a várostervezés a fenntartható fejlődés előmozdításában.

Credits

  • Narrátor: Farkas Franciska

  • Riport és terepkutatás: Mina Delić

  • Szerkesztő: Alexander Damiano Ricci

  • Hangdizájn és vágás: Tarr Dominik és Tóth Imre

  • Gyártásvezető: Ana Ribera

  • Gyártáskoordinátor: Alexander Damiano Ricci

Related Content

Episode 5: Sok ember még mindig nem érti, hogy az akkugyáraknak milyen negatív hatásai lesznek

May 14, 2025 - 21:04

Európa egyik legnagyobb akkumulátorgyára, a 2023 óta épülő CATL Debrecen a helyiek tiltakozása ellenére a következő hónapokban üzembe állhat, miközben a tavalyihoz képest éppen mélyrepülésben van a magyarországi akkumulátorgyártás. A háromezer milliárd forint értékű gyár kezdeti termelési kapacitása 40, végső pedig 100 gigawattóra lesz – ami hatalmas energiaigénnyel, valamint vízigénnyel jár, utóbbi nagy részét a hűtési folyamat során használják föl.

Az akkugyárat nagyobb részt a Keleti-főcsatornából látják majd el vízzel, amit a Tisza táplál. Ezáltal a CATL gyára erősen függ majd a Tiszta vízhozamától, amit az országhatárokon túlnyúló vízgazdálkodási konfliktusok és a globális felmelegedés is súlyosan visszafoghat. „Más prioritások szempontjából böktek a térképre, hogy na, ide lesz telepítve ez a gyár, és ennek a telepítési helyhez kellett utána megtalálni és megvalósítani azokat az infrastrukturális kiegészítéseket, ami szükséges ahhoz, hogy ők működjenek” – mondja Ányos József vízépítő mérnök, a Debrecen és környékének ivóvízellátásáért felelő Debreceni Vízmű volt vezérigazgatója.

Ez a Kiszáradó síkság, a Qubit és a vajdasági Sajtószabadság Alapítvány hatrészes podcastsorozatának ötödik epizódja. Ebben a részben egy vegyészprofesszor és egy vízépítő mérnök segítségével járunk utána, hogy miért nagy az akkugyárak vízigénye, honnan lesz ez fedezhető a CATL üzeme esetén, és hogyan írhatják felül a vízgazdálkodási terveket a következő években és évtizedekben a klímaváltozás által okozott aszályok. 

Episode 5: Sok ember még mindig nem érti, hogy az akkugyáraknak milyen negatív hatásai lesznek

The Drying Plain

Episode 4: Szinte már úgy tűnik, mintha Topolya lakói versengenének azon, ki tud több bűzforrást felmutatni

May 7, 2025 - 26:16

A magyar határtól 45 percnyi autóútra található vajdasági település, Topolya az utóbbi években a környékén terjengő bűzről vált hírhedtté, amit közeli baromfitelepek, feldolgozóüzemek és a helyi folyóba ömlő szennyvíz eredményeznek. Ez nemcsak megkeseríti a topolyaiak életét, hanem krónikus stresszforrást is jelent, ami Cservenák Péter, a városi kórház nőgyógyásza, aktivista és ellenzéki politikus szerint károsítja a lakosok betegségekkel szembeni ellenálló képességét. „Szinte már úgy tűnik, mintha Topolya lakói versengenének azon, ki tud több bűzforrást felmutatni” – mondja.


Topolya problémái nem egyediek a Vajdaságban, de megvilágítják, miként adódhatnak össze a féktelen környezetszennyezés, a hibás vízgazdálkodás és a globális felmelegedés hatásai, ami Magyarországnak is fontos tanulságokkal szolgál. Ez a Kiszáradó síkság, a Qubit és a vajdasági Sajtószabadság Alapítvány hatrészes podcastsorozatának negyedik epizódja. Ebben a részben egy elismert helyi orvos és politikus, valamint egy környezetvédelmi szakjogász segítségével mutatjuk be, mi vezetett ahhoz, hogy egy vajdasági települést a „bűz városaként” kezdtek el emlegetni, és miként lehetne ezt az áldatlan állapotot felszámolni.

Episode 4: Szinte már úgy tűnik, mintha Topolya lakói versengenének azon, ki tud több bűzforrást felmutatni

The Drying Plain

EP6: Energetski efikasna domaćinstva i značaj urbanog planiranja za održivi razvoj gradova

May 30, 2025 - 36:22

U ovom podkastu ujedno i zadnjoj epizodi razgovaramo sa stručnjacima o energetskoj efikasnosti i značaju urbanog planiranja za održivi razvoj gradova. Iz energetske i ekološke krize proistekla su ključna pitanja: kako smanjiti potrošnju energije dobijene iz fosilnih goriva i kako učiniti domaćinstva energetski efikasnijim? Međutim, u naporima da se reši ovaj globalni problem, pojavili su se novi izazovi – kako povećati proizvodnju energije iz obnovljivih izvora energije, koliko klimatske promene utiču na iskorišćavanje ovih resursa i koliko je zelena energija zapravo zelena?

EP6: Energetski efikasna domaćinstva i značaj urbanog planiranja za održivi razvoj gradova

The Drying Plain