Episode 4: Szinte már úgy tűnik, mintha Topolya lakói versengenének azon, ki tud több bűzforrást felmutatni

U ovoj epizodi se vraćamo u severni deo Vojvodine, u Bačku Topolu, gde meštani pate zbog smrada lokalnih reka i fabrika. Zagađenje vode je veliki problem u gradu, pa smo razgovarali sa jednim lokalnim političarem i jednom organizacijom o upravljanju vodama i zagađenju u Srbiji. Takođe pokušavamo da shvatimo kakvu ulogu u svemu ovome ima klimatska kriza.
Smeštena u ravničarskom, močvarnom području, Bačka Topola i njena okolina poznate su po jednoj stvari – smradu. Ali želimo odmah da damo nekoliko objašnjenja. Prvo, obližnje farme pilića i pogoni za preradu rade bez odgovarajućih sistema za filtraciju, često ispuštajući otpadne vode iz fabrike i farmi direktno u vodu. Kao rezultat toga, mali grad je obavijen jakim neprijatnim mirisom, naročito tokom toplijih dana. Zatim, poseban problem je i potok Krivaja – reka koja prolazi kroz grad – koji takođe zaudara, jer je toliko zagađena da u njoj jedva da išta od ribe može da preživi. I na kraju, ali ne manje važno, do kraja leta 2024. godine, nivo vode u jezeru je takođe pao na rekordno nizak nivo zbog navodnjavanja i nedostatka padavina.

Dr. Peter Červenak kaže, razni zagađivači ispuštaju svoj otpad u reku. Grad Bačka Topola jeste izgradio postrojenje za prečišćavanje otpadnih voda, ali još uvek nije očišćen stari tok reke. Zbog toga otpadne vode iz čitavog gradskog kanalizacionog sistema i dalje neprečišćene teku u Krivaju.

U Beograd smo se sastali sa Strahinjom Mačićem iz Polekola. Organizacija za političku ekologiju, poznata kao Polekol, je srpska advokatska grupa posvećena zaštiti životne sredine i promovisanju zelenih vrednosti u cilju koristi kako za ljude, tako i za prirodu. Jedna od njihovih značajnih inicijativa je „Pravo na vodu“, koja se fokusira na zaštitu vodenih resursa Srbije. Kako Strahinja kaže, jedan od najzapaženijih primera lošeg upravljanja vodama i ekološkog zanemarivanja u Srbiji je upravo reka Krivaja. Kao sporo tekući vodotok pod strogo regulisanim režimom protoka, Krivaja je podložna i osetljiva na zagađenje.

„Itt nem az a kérdés, hogy megjelenik-e nálunk, vagy esetleg kialakulhat-e nálunk a dengue fertőzés, csak az a kérdés, hogy mikor. És ez elsősorban attól fog függni, hogy alakul a mi tigrisszúnyog-állományunk” – mondja Kurucz Kornélia, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának kutatója. Az ázsiai tigrisszúnyog az 1970-es években bukkant fel Európában; Magyarországon először 2014-ben észlelték. Az invazív szúnyogfaj mára stabil populációkkal bír Magyarországon, ahol a globális felmelegedésnek köszönhetően egyre barátságosabb környezetben találja magát.

Az inváziós rovarfajok nemcsak kellemetlenséget jelentenek, és nemcsak az egészségünket veszélyeztetik, hanem mezőgazdasági károkat is okoznak, miután hatalmas egyedszámban megjelennek egy új területen. Az inváziós kártevők terjedését nemcsak a globalizáció és a klímaváltozás segíti, hanem a természetes élőhelyek drasztikus visszaszorulása is.

Ez a Kiszáradó síkság, a Qubit és a vajdasági Sajtószabadság Alapítvány hatrészes podcastsorozatának harmadik epizódja. Ebben a részben négy magyar ökológus segítségével mutatjuk be az inváziós rovarok által jelentett egészségügyi és mezőgazdasági kockázatot, és utánajárunk, miként lehetne a mostaninál hatékonyabban és környezetbarátabb módon védekezni ellenük – amiből a szakemberek szerint immár nekünk, a lakosságnak is ki kell venni a részünket. 
 

A gazdák a klímaváltozás frontvonalában küzdenek. Nekik nem nehezen megfogható, globális átlagokról és évszázad végéig tartó baljós előrejelzésekről szól az emberi tevékenység által okozott felmelegedés, hanem az egyre forróbbá, aszályosabbá és szélsőségesebbé váló időjárás konkrét, megélhetésüket veszélyeztető hatásairól. Így van ez Magyarországon, ahol nemrég sarkvidéki eredetű légtömegek tettek kárt gyümölcsültetvényekben, és a Vajdaságban is, ahol a gazdáknak 2020 óta négy, egymást követő aszályos évvel és eltolódó aratási szezonnal kellett szembenézniük.

Ez a Kiszáradó Síkság, a Qubit és a vajdasági Sajtószabadság Alapítvány hatrészes podcastsorozatának második epizódja. Miután körbejártuk, hogy mit értünk a környezet és a táj megváltozásán, most az érintettek szemszögéből mutatjuk be, hogyan formálja át a klímaváltozás a végeláthatatlan síkságairól és termékeny földjéről ismert Vajdaságot, és miként nehezíti meg az ott tevékenykedő gazdálkodók életét.