Episode 3: Nem az a kérdés, hogy az invazív szúnyogok nálunk is elterjesztik-e a dengue-lázat, hanem az, hogy mikor

A gazdák a klímaváltozás frontvonalában küzdenek. Nekik nem nehezen megfogható, globális átlagokról és évszázad végéig tartó baljós előrejelzésekről szól az emberi tevékenység által okozott felmelegedés, hanem az egyre forróbbá, aszályosabbá és szélsőségesebbé váló időjárás konkrét, megélhetésüket veszélyeztető hatásairól. Így van ez Magyarországon, ahol nemrég sarkvidéki eredetű légtömegek tettek kárt gyümölcsültetvényekben, és a Vajdaságban is, ahol a gazdáknak 2020 óta négy, egymást követő aszályos évvel és eltolódó aratási szezonnal kellett szembenézniük.

Ez a Kiszáradó Síkság, a Qubit és a vajdasági Sajtószabadság Alapítvány hatrészes podcastsorozatának második epizódja. Miután körbejártuk, hogy mit értünk a környezet és a táj megváltozásán, most az érintettek szemszögéből mutatjuk be, hogyan formálja át a klímaváltozás a végeláthatatlan síkságairól és termékeny földjéről ismert Vajdaságot, és miként nehezíti meg az ott tevékenykedő gazdálkodók életét. 

Az első adásban egy tudós és egy képzőművész, Kroel-Dulay György és Gosztola Kitti segítségével járjuk körül a változás fogalmát. Miről beszélünk, amikor a környezetről van szó? Mit érzékelünk valójában, amikor a tájat szemléljük? Vannak használható fogalmaink ahhoz, hogy leírjuk a megváltozó táj tulajdonságait?

A táj fogalmához rengeteg mítosz és téveszme is kötődik. Nem tudatosul bennünk, hogy az a táj, amiről úgy hisszük, hogy abban a formában kell megőriznünk, ahogyan most látjuk, már eleve emberi beavatkozások eredménye. Az „érintetlen természet” mítosz csupán: sem a táj elemei, sem a növényzet nem független az emberi szándékok és cselekvések eredményétől.

Egymástól függetlenül mindketten önkritikusak is, hiszen azt boncolgatják, hogy képes-e a tudomány és a művészet megoldásokat és alternatívákat mutatni a jelen helyzetre. Hogyan kerülhetünk közelebb ahhoz, hogy megértsük a villámgyorsan zajló változás természetét? 

U poslednjih nekoliko godina mogli smo primetiti da se u Mađarskoj pojavljuje sve više nepoznatih, nikada ranije viđenih vrsta insekata, poreklom iz drugih zemalja, ili čak sa drugih kontinenata – često u ogromnom broju. Početkom jeseni gotovo je postalo uobičajeno da u medijima čitamo o masovnoj pojavi invazivnih stenica, što ne samo da izaziva neprijatnosti među stanovništvom, već nanosi i ozbiljnu štetu u poljoprivredi, posebno u uzgoju povrća i voća.

Pojava invazivnih insekata u Mađarskoj nije nova pojava. Prva poznata štetočina ovog tipa bila je filoksera, koja se pojavila 1870-ih i izazvala katastrofalne štete u mađarskim vinogradima. Upravo pojava ovog invazivnog insekta i potreba za borbom protiv njega doveli su do osnivanja Mađarskog filoksera društva, iz kog je kasnije proizašao Institut za zaštitu bilja – prvi naučni institut Mađarske akademije nauka. Sredinom 20. veka Institut je intenzivno istraživao životni ciklus još jedne invazivne vrste – krompirove zlatice – kako bi razvili strategije zaštite.
Ovo je treća epizoda naše šestodelne podkast serije Ravnica koja se suši, a koja se bavi dubokim uticajima klimatskih promena u Mađarskoj i u Vojvodini, kao i pitanjima prilagođavanja na promene u životnoj sredini. U ovoj epizodi uz pomoć četvoro ekologa, istražujemo kakvu štetu invazivne vrste insekata nanose poljoprivredi, kakve zdravstvene rizike nose sa sobom, i na koji način se protiv njih možemo efikasno boriti.