Episode 5: Sok ember még mindig nem érti, hogy az akkugyáraknak milyen negatív hatásai lesznek

„Itt nem az a kérdés, hogy megjelenik-e nálunk, vagy esetleg kialakulhat-e nálunk a dengue fertőzés, csak az a kérdés, hogy mikor. És ez elsősorban attól fog függni, hogy alakul a mi tigrisszúnyog-állományunk” – mondja Kurucz Kornélia, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának kutatója. Az ázsiai tigrisszúnyog az 1970-es években bukkant fel Európában; Magyarországon először 2014-ben észlelték. Az invazív szúnyogfaj mára stabil populációkkal bír Magyarországon, ahol a globális felmelegedésnek köszönhetően egyre barátságosabb környezetben találja magát.

Az inváziós rovarfajok nemcsak kellemetlenséget jelentenek, és nemcsak az egészségünket veszélyeztetik, hanem mezőgazdasági károkat is okoznak, miután hatalmas egyedszámban megjelennek egy új területen. Az inváziós kártevők terjedését nemcsak a globalizáció és a klímaváltozás segíti, hanem a természetes élőhelyek drasztikus visszaszorulása is.

Ez a Kiszáradó síkság, a Qubit és a vajdasági Sajtószabadság Alapítvány hatrészes podcastsorozatának harmadik epizódja. Ebben a részben négy magyar ökológus segítségével mutatjuk be az inváziós rovarok által jelentett egészségügyi és mezőgazdasági kockázatot, és utánajárunk, miként lehetne a mostaninál hatékonyabban és környezetbarátabb módon védekezni ellenük – amiből a szakemberek szerint immár nekünk, a lakosságnak is ki kell venni a részünket. 
 

A gazdák a klímaváltozás frontvonalában küzdenek. Nekik nem nehezen megfogható, globális átlagokról és évszázad végéig tartó baljós előrejelzésekről szól az emberi tevékenység által okozott felmelegedés, hanem az egyre forróbbá, aszályosabbá és szélsőségesebbé váló időjárás konkrét, megélhetésüket veszélyeztető hatásairól. Így van ez Magyarországon, ahol nemrég sarkvidéki eredetű légtömegek tettek kárt gyümölcsültetvényekben, és a Vajdaságban is, ahol a gazdáknak 2020 óta négy, egymást követő aszályos évvel és eltolódó aratási szezonnal kellett szembenézniük.

Ez a Kiszáradó Síkság, a Qubit és a vajdasági Sajtószabadság Alapítvány hatrészes podcastsorozatának második epizódja. Miután körbejártuk, hogy mit értünk a környezet és a táj megváltozásán, most az érintettek szemszögéből mutatjuk be, hogyan formálja át a klímaváltozás a végeláthatatlan síkságairól és termékeny földjéről ismert Vajdaságot, és miként nehezíti meg az ott tevékenykedő gazdálkodók életét. 

U 2023. godini, CATL je započeo izgradnju svog postrojenja u industrijskoj zoni južno od Debrecina, što je druga fabrika baterija ove kompanije u Evropi. Lokacija se nalazi u blizini poljoprivrednih zemljišta i samo dva kilometra od Mikeperča, naselja sa 5.000 stanovnika. Međutim, ono što značajno nedostaje u tom području je veliki prirodni izvor vode, koji je ključan za proizvodnju baterija. Najbliža velika reka, Tisa, udaljena je sat vožnje od fabrike, a još uvek nema konsenzusa o tome koliko će vode postrojenju zapravo trebati.

Proizvodnja baterija zahteva izuzetno čistu vodu, koja može biti dobijena iz pitke vode ili tretirane otpadne vode. Međutim, nivo čistoće koji je potreban za proizvodnju baterija nije dostupan u javnim vodovodnim sistemima i mora se postići kroz tehnologije tretmana vode, proizvodnjom gotovo destilisane vode.

Postoji uobičajeno verovanje među Mađarima da je zemlja bogata vodenim resursima. Prema stručnjacima, ovo je delimično tačno, kada se uzmu u obzir vode koje dolaze u Mađarsku iz drugih zemalja. Međutim, ako uzmemo u obzir samo vodu koja se generiše unutar Mađarske, snabdevanje zemlje vodom je prilično ograničeno. To znači da bi, ako bi susedne zemlje zadržale više vode koja bi inače tekla u Mađarsku, moglo doći do značajnih problema za zemlju.

Projekat koji obezbeđuje proizvodnju tretirane otpadne vode i prečišćavanje otpadnih voda iz fabrike trebalo bi da bude završen do 2026. godine. Stručnjaci misle, da dok su dostupne odgovarajuće tehnologije za upravljanje zagađivačima koji nastaju tokom proizvodnje baterija i koji mogu biti štetni za životnu sredinu ili ljudsko zdravlje, njihova efikasna implementacija zahteva kvalifikovane stručnjake i robustan regulatorni okvir.